Rólunk

Tisztelt Látogató, kedves Vadásztárs!

Üdvözöljük a Petőfi Vadásztársaság Nagyrábé honlapján!

Társaságunk területe több mint 15 ezer hektáron terül el az Alföld szívében, ahol folyamatos vadgazdálkodást végzünk immár több mint 50 éve. Ez alatt az idő alatt rengeteg élményben volt része vadászgenerációknak mind a közös, mind az egyéni vadászatok alkalmával.

Az így szerzett tapasztalatokat felhasználtuk arra, hogy vadgazdálkodásunk fejlődése folyamatos és a mindenkori legmagasabb szintű szakmai elvárásoknak megfelelő legyen.

Ennek a folyamatnak része a patinás Füsti-kastély felújítása, amelyet jelenleg is vadászházként használunk (képek itt), valamint a magaslesek, vadetetők és egyéb vadgazdálkodási létesítmények számának bővülése. A tagság szoros összetartását bizonyítja az a munka, amelyet a hivatásos vadászokkal együtt folyamatosan végzünk, és amelynek eredménye a vadállomány körülményekhez mért bősége, a minőségi vadászatok lehetősége és számtalan érmes trófeánk is.

Ezért is tehetjük meg, hogy folyamatosan fogadjunk vendégeket. Elsősorban ez a honlap is azért jött létre, hogy tájékoztassa Önt az általunk kínált vadászati lehetőségekről (bővebben itt).

A vadászatokra természetesen az ide vonatkozó magyarországi jogszabályok előírásai szerint van lehetőség, az ezekben meghatározott vadászati idényekben (lásd itt). Kérjük, ezeket tanulmányozza mielőtt érdeklődne személyesen!

A gondtalan szórakozáshoz szeretnénk továbbá azzal is hozzájárulni, hogy idelátogatása idejére segítünk szállását és étkezését megoldani, valamint igyekszünk minden lehetséges eszközzel hozzásegíteni Önt az eredményes vadászathoz (vadőri kíséret, hajtók, kutyák, terepjáró, traktor).

A részletekkel kapcsolatban és további kérdéseivel keressen fel minket bátran elérhetőségeink egyikén (lásd itt).

Reméljük hamarosan vendégeink között üdvözölhetjük Önt!

Petőfi Vadásztársaság Nagyrábé

Google+

 

A társaság története

A Nagyrábéi Petőfi Vadásztársaság 1923.03.22-én alakult meg. Célja a vadtenyésztés előmozdítása mellett a vadászat okszerű gyakorlása a társaság által bérleti jogon biztosított területen.

1930.10.04-én a Vadásztársaság újra alakult (Az okokról nem tudunk).

1952-59. közötti időszakban alakultak ki és egyesültek a Vadásztársaság által bérelt területen működő különböző TSZ-ek. A hat TSZ-ből alakult ki 1959. júniusában a Petőfi Termelőszövetkezet. Ezt követően a Vadásztársaság is a Petőfi TSZ Vadásztársaság néven szerepelt, majd a 70-es évek végén töröltük a TSZ nevet, és ezt követően Petőfi Vadásztársaság néven működött az egyesület.

Tekintettel arra, hogy a megyében két azonos nevű vadásztársaság működik, ezért a vadászati hatóság kérésére 2009-ben nevünket „Petőfi Vadásztársaság Nagyrábé” névre módosítottuk, és azóta ezen a néven működünk.

Társaságunk 15 ha vadföldön gazdálkodik, amelyen túlnyomórészt kukoricát termesztünk. Évente kb. 300 mázsa szemes terményt hordunk ki télen a területre, vadetetés címén. A minőségi vadgazdálkodást fontos szempontnak tarjuk és nem sajnáljuk rá sem az időt, sem az energiát, hogy a hivatásos vadászokkal együtt mindent megtegyünk vadállományunkért.

Jelenleg két vadászházzal rendelkezünk, amelyek közül a „Füsti kastély” néven ismert rendkívül kedvelt látogatóhelyet 1981-ben vásároltuk meg a helyi TSZ-től. Ezt a vadászházat fokozatosan, közös erővel, társadalmi munka keretében újítottuk fel (képek itt). Néhány évvel később vásároltuk meg a másik vadászházunkat, amely Bakonszeg belterületén található. Ezt – a korábban családi házként funkcionáló ingatlant – jelenleg eladásra kínáljuk.

1992-ben a Füsti vadászház mellett lévő zöldövezetben lőteret építettünk, mely jelenleg is funkcionál, előzetes egyeztetést követően lövészetek rendezhetőek (további információ itt).

2007-ig 17.070 ha-on folytattunk eredményes vadgazdálkodást és vadászatokat. Jelenleg 14.432 ha-on gazdálkodunk, és két külön csoportban vadászunk, bakonszegi és nagyrábéi brigádban.

Egyesületünknek jelenleg 48 tagja van, akik döntően a vadászterületen lévő településeken élnek, így a vadászatok hangulata mindig családias.

Apróvadas vadásztársaságként működünk, területünk jellemző vadjai a fácán, mezei nyúl, és a vízi vadak (récék, ludak) több faja, melyek közt védett és vadászható fajok egyaránt megtalálhatóak.

Az Alföld jellemző nagyvadja, az őz nagyszámban fellelhető területünkön, melynek vadászata a fő bevételi forrást jelenti Vadásztársaságunk számára. Egyéb nagyvad nem jellemző, átvonuló vadként minden évben feltűnik a gímszarvas, és a dámszarvas néhány példánya. A vaddisznó szintén átvonuló vad a területünkön, de egyedszámukban évek óta növekedés figyelhető meg, és a jövőben is ezzel számolunk.

Vadgazdálkodás, vadászat

Fácán (Phasianus colchicus):

A 60-as években kotlóssal neveltünk fácáncsibéket, majd a 70-es évek elején egy fekvőkéményes fácánnevelőt építettünk a terület közepén az ún. Füsti erdő mellett. 1986-ban a terület másik részén az ún. Hajzer-on már egy etázsfűtéses nevelőt építettünk, miközben a Füsti nevelőt is átalakítottuk. A két nevelőben 3-4.000 napos fácánt neveltünk fel. A 70-es években élve értékesítettük a fácánokat, majd később lőtt vadként a MAVAD-on keresztül adtuk el azokat. 1980-ban beléptünk a HUNOR rendszerbe, ahol nagyterítékű fácánvadászatokat értékesítettünk. (A legnagyobb teríték 1.680 db/ nap!) A fácánnevelést több mint 10 éve abbahagytuk, emiatt az állomány nagysága folyamatosan csökkent. Ez a jelenség nem egyedi, az ország minden apróvadas területére jellemző.

Fogoly (Perdix perdix):

1978-ig lehetett rá vadászni, ebben az időben ezt a tevékenységet mi is nagy kedvvel és nem kisebb eredménnyel gyakoroltuk. A védelem ellenére ezen vadfaj eltűnt a területünkről.

Mezei nyúl (Lepus europheus):

A 90-es évek közepéig a Vadásztársaság fő bevételi forrása volt. Évente 1.000-1.600 db-ot adtunk el élő vadként. Ezen kívül lőtt vadként évi 500-1.000 darab került értékesítésre. Napjainkra az állomány száma – több okból kifolyólag – drasztikusan lecsökkent, melyet csak mértéktartó vadászattal lehet szinten tartani, illetve növelni.  

Récefélék, libafélék:

A területünkön megtalálható vízivadak közül legjellemzőbb a madár a tőkés réce, mely a vadászterület minden részén megtalálható, szívesen felkeresi főleg az alacsonyabban fekvő vizes területeket, kisebb tocsogókat.

Legnagyobb számban a bakonszegi halastó területén fészkel, itt található a fő élettere, csakúgy mint a libafélék közül a nyári lúdnak, nagyliliknek, vetési lúdnak, illetve a többi – főleg védelem alatt álló – réce- és libafélének. A vadászható vadfajokat egyénileg vadásszuk, csekély számuk miatt csoportos vendégvadászokat nem fogadunk.

Őz (Capreolus capreolus):

Az apróvad csökkenése miatt fokozottabban kezdtünk el foglalkozni ezen vadfajjal. A 80-as évek elejétől tervszerű selejtezéssel 8-10év alatt minőségi állományt sikerült kialakítani, melyet az érmes trófeák száma is bizonyít. (Az éves őzbak teríték 30-40 %-a érmet kap a bírálatok során! Képek itt.) Az őzbak vadászat ma a vadásztársaság fő bevételi forrása. Az őzbakokat külföldi vadászokkal hozzuk terítékre. Vannak állandó visszatérő vendégeink is, köztük olyan pár, akik több mint 20 éve vadásznak nálunk őzbakra. A suta, gida minőségi szinten tartását, selejtezését a tagok végzik hivatásos vadász jelenlétében és irányításával, de igény szerint fogadunk vendégvadászokat is.   

Vaddisznó (Sus scrofa) és gímszarvas (Servus elaphus):

Ezen hazai nagyvadjaink átvonuló vadként egész évben megtalálhatóak a területünkön. A vaddisznók számának növekedése évek óta folyamatosan megfigyelhető, és ezzel a jelenséggel a jövőben is számolunk.